A PETŐ MÓDSZER – A KONDUKTÍV NEVELÉS – A KONDUKTÍV PEDAGÓGIA LÉTREJÖTTÉNEK TÖRTÉNETE[1]

 

A módszer fogalma, kialakulásának története és lényege

A módszer fogalmi meghatározása

A Pető módszer (a konduktív nevelés, a konduktív pedagógia), Pető András orvosprofesszor által, a központi idegrendszer károsodása következtében mozgássérültté vált gyermekek és felnőttek helyreállítására kialakított nevelési rendszer, amelyet a világon először Magyarországon, Budapesten – a róla elnevezett – intézetben oktattak és alkalmaztak.

 

A módszer kialakulásának története

Dr. Pető András orvos 1916-ban, Bécsben (Wien, Ausztria) szerezte diplomáját és 1938-ig, mint orvos Ausztriában tevékenykedett különböző gyógyintézményekben – beosztott orvosként, majd vezető orvosként.

Hosszú időn át foglalkozott a gyógyítás részeként a mozgásterápia kialakításával és módszerének alkalmazásával (tüdőbetegségek, reuma, poliomyelitis, neuralgiák, keringési zavarok stb. terén), 1938-tól Budapesten működött.

A II. világháború után ismertségének köszönhetően felkérték mozgássérültek kezelésére, majd eredményeinek hatására 1947. október 7-én hivatalosan megbízták a budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Mozgásterápiai Tanszékének kialakításával és vezetésével, valamint egyidejűleg a Gyógypedagógiai Nevelőintézet Mozgásterápiai osztályának vezetésével.

Ebből az osztályból alakult ki először a Pestalozzi Ambulancia, majd az önálló Országos Mozgásterápiai Intézet, amelynek igazgató főorvosává nevezték ki 1950. február 23-án. Pető András 1950. november 8-án kelt önéletrajzában írja – a konduktív mozgásterápia kifejezetten pedagógiai módszer, (Pető Archívum, MPANNI Hári Mária Könyvtár) – ennek megfelelő szellemben fokozatosan teremti meg a módszer oktatását és gyakorlati alkalmazását – egy tanszék és egy állami intézmény keretében.

Ez az intézet fejlődik tovább a mai Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetévé, kialakul jelenlegi szervezeti struktúrája, mely két nagy részre tagozódik – a főiskolára és a gyakorló területre, amely több köznevelési, illetve más konduktív nevelési szervezeti egységből áll.

 

A módszer lényege

A konduktív nevelés (a latin conducere = összegyűjt, valahová elvezet szóból) létrejöttét és fejlesztését tekintve magyar nevelési rendszer, amelyet Pető András orvosprofesszor dolgozott ki a központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérültté vált gyermekek és felnőttek (re)habilitálására. A rendszert a világon elsőként a később róla elnevezett budapesti intézet főiskoláján és gyakorló intézetében alkalmazták és oktatták.

A konduktív nevelés eredményesen képes befolyásolni a cerebralparetikus csecsemők, gyermekek és felnőttek tanulási folyamatát. A konduktív nevelési folyamat különlegesen szerkesztett, lépcsőzetesen épülő, minőségében állandóan bővülő tanulási program, amely célképzésre, aktivitásra, tanulásra készteti a gyermeket, a felnőttet.

Pető professzor már az ötvenes években feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy a mozgássérült gyermekek is önálló, kreatív és aktív személyiséggé váljanak. Ő volt az, aki az aktív tanulásról és a személyiség középpontba állításáról szóló tanítást a mozgássérültek (re)habilitációjára és a mozgások illetve tevékenységek tanulására is vonatkoztatta.

Abban az időben csak kevesen fogadták el azt az alapeszmét, a Pető professzor által kidolgozott konduktív pedagógia alapelvét, miszerint az elsődleges cél nem a mozgás vagy funkció tisztán biológiai javítása, hanem az egész személyiség és az önmegvalósítás segítése és fejlesztése. Az akkori, hagyományos felfogás szerint az idegrendszer visszafordíthatatlan sérüléseiből eredő fogyatékosságokat maradandónak tekintették.

Több évtizede már, hogy a konduktív nevelés új utat nyitott a központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérültté vált gyermekek és felnőttek (re)habilitációjában.

 

A konduktív nevelés alapgondolata

Pető András felfogása szerint a mozgássérülésekért a különböző funkciók összhangjának hiánya, az idegrendszer sérült vagy hiányos működése felelős.

A konduktív pedagógia alapeszméje, hogy az idegrendszer a sérülések ellenére is rendelkezik tartalékokkal, kihasználatlan kapacitással, új kapcsolatok kiépülésének a lehetőségével, amelyek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő irányításával mozgósíthatók.

Az összerendezett (koordinált) funkciók elérése és az idegrendszer harmonikus működése érdekében a konduktív nevelés során nem a sérülés vagy a gyógyítás, hanem a személyiség, a nevelés és a tanulás áll a középpontban.

• A konduktív nevelés az összerendezett funkciók és az összehangolt idegrendszeri működés kialakítása érdekében személyiség-, nevelés és tanulásközpontú.
• A konduktív nevelés folyamatában a mozgás fejlesztése nem különálló feladat, hanem a személyiség alakításának fontos és szerves része.
• A konduktív nevelés tartalmilag összehangolt, strukturált, módszertanilag egységes elvekre épülő nevelési programok megvalósítása során történik.
• A konduktív nevelési program biztosítja az adott életkor és állapot figyelembevételével a testi, szellemi, érzelmi, erkölcsi, pszichés és szociális fejlődéshez szükséges nevelési-oktatási tartalmakat és feltételeket, amelyek lehetővé teszik, a károsodások ellenére, az egészséges személyiségfejlődést, a későbbiekben a minél önállóbb életvitelt.
• A fejlesztésben a tevékenység nagyon fontos szerepet játszik, a tevékenység azonban nem választható el sem az emberi érdeklődéstől, sem a szociokulturális környezet követelményeitől és visszajelzéseitől.
• A konduktív nevelés preventív a személyiségfejlődés terén, mivel megakadályozza a krónikus állapotokhoz társuló negativisztikus-, és deviáns személyiségjegyek kialakulását. Ezzel párhuzamosan az akarati komponens és az önbecsülés terén tartós hatással bír.
• A nevelési program tervezésére, megvalósítására felkészített pedagógus a konduktor-tanító-óvodapedagógus.
  

A konduktív pedagógia küldetése

A konduktív pedagógia küldetése, hogy alkalmazásával segítséget nyújtson bármilyen korú, és állampolgárságú mozgássérült embernek, hogy önállóbbá váljon, és a mindennapi életben minél teljesebb értékű emberként tudjon részt venni.

 

A konduktív nevelés alapelvei

A konduktív nevelés alapelvei nevelésfilozófiai elvek alapján történő felosztása

A lét, a humánum tisztelete

• Minden ember értékes teremtmény. Az emberre jellegzetes tulajdonságok még az idegrendszer súlyos károsodásai esetén is jelen vannak. Az ember kreatív. Saját maga és környezete képét (amit megért, és amit megtanul) felépíti magában. Amit felépít, az nem puszta másolat, hanem új konstrukció, amely némileg eltérhet attól, amit megtanult, de mindig összefüggő egész az ember tudatában (környezetvázlat).

A tolerancia elve

• A másság az élet természetes megnyilvánulási formája. Az egyének mássága gazdagítja az emberi nemet.

A pedagógiai optimizmus

• A nevelhetőségbe vetett hit. A fejlődés lehetősége még súlyos központi idegrendszeri sérülés esetén is megvan. A pedagógiai érték nemcsak az objektivált produktumban jelenik meg, hanem a hozzávezető út során tett erőfeszítések is pedagógiai értékeket képviselnek, ennek eredményeképpen az emberben létrejött pozitív változások a nevelés tényleges értékei.

Tevékenység-centrikusság

• A játék, a tanulás, a munka, a közéleti tevékenység együttes hatásának megvalósítása. A nevelés csak a tevékenység által eredményes, amely a környező világ aktív megismerését, felhasználását, megőrzését és fejlesztését teszi lehetővé. E folyamat során másokhoz való alkalmazkodásra, önmagunk megismerésére van lehetőség. Ez alapján alakul ki önértékünk és tudatos önfejlesztési törekvésünk. Cselekvésnek, aktivitásnak tekintjük az érdeklődést, a célképzést, és a tervezést is.

A totalitás elve

• A nevelés során a tágabb és szűkebb környezet tényezői, valamint a konduktor teljes személyiségének együttes hatása érvényesül.

Az integráció elve

• Fizikai, szellemi, érzelmi, akarati és jellembeli fejlődés egységének az elve.

A közösségi nevelés elve

• A konduktív nevelés lényeges jellemzője a csoport. A csoport biztosítja a szociális facilitáció egy formáját, és motiváló erőként funkcionál. Ennek segítségével a csoport tagjai számára hasznos a csoport dinamikája, míg egyidejűleg a személyes szükségletek is nagy hangsúlyt kapnak. A konduktív nevelés kulcsfigurája a konduktor – konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, akit az intézet főiskolája képez, aki a konduktív nevelést minden korcsoportban képes alkalmazni.

 

A Pető módszer alkalmazásának javaslata

A konduktív nevelés gyermekneurológiai javaslata:

• minden olyan fiatal gyermeknek, függetlenül kórformától és eredettől, aki esetében a motoros fejlődés jelentős késése vagy patológiás motoros fejlődés mutatkozik, de szellemi állapota ígéretes (disszociáció a motoros és mentális állapotban),
• a spasztikus cerebralis paresis[2] minden formájában vagy annak gyanújelei észlelésekor lehetőleg hároméves kor előtti kezdéssel, ha a figyelem felkelthető,
• a dystoniás/dyskineticus cerebralis paresis bármely formájában, bármely életkorban, akár csekély mentális teljesítmények esetén is,
• lassan progrediáló, dystoniás/dyskineticus tünetekkel járó alapbetegségek (tüneti cerebralis paresis) esetén fiatal életkorban, ha a gyermek képes mentális kapcsolat felvételére és nem látásfogyatékos.

Egyéni elbírálás alapján konduktív nevelési indikáció:

• spinális és/vagy cerebralis fejlődési rendellenességben,
• spina bifida,
• spinalis tumorok, traumák,
• koponyatraumák, agytumorok posztoperatív állapotaiban.

Nem tanácsos ajánlani a konduktív nevelést:

• a csontrendszer, az ízületi rendszer vagy az izmok betegségei esetén,
• végtaghiányok esetén,
• a spinalis motoneuron és a perifériás neuron betegségei esetében,
• szisztémás gyorsan progrediáló anyagcsere-betegségekben,
• teljes vakság esetén,
• nem kontrollálható epilepszia esetében,
• és mély mentális hiánytünetek esetén.[3]

Egyéni elbírálás alapján konduktív nevelési indikáció a felnőtt mozgássérültek esetében:

• hemi-, para-, tetraplegia spasztikus és petyhüdt formája,
• ataxia,
• Parkinson-kór,
• Sclerosis Multiplex.

 

[1] A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája, Kollégiuma, előkészítő szakiskolája és egységes Konduktív módszertani intézete – Pedagógiai Program (2013. április 12.)

[2] A cerebralis paresis definíciója:

A cerebralis paresis a mozgás és a testtartás fejlődése állandósult zavarainak a csoportját írja le, amely az aktivitás beszűkülését okozza, és magzati vagy csecsemőkori agyi fejlődés során bekövetkezett nem progresszív zavaroknak tulajdonítható. A motorium zavarait gyakran kísérik a szenzáció, a percepció, a kognició és a kommunikáció, valamint a magatartás zavarai. Gyakori az epilepszia és a csontok-izmok másodlagos deformitása.

(Peter Baxter: The Definition and Classification of Cerebral Palsy. DMCN, 2007; 49 (109): 1-44.)

[3]  (Dr. Balogh Erzsébet, Kozma Ildikó, Ideggyógyászati Szemle 2009 62; (1-2): 12-22.)